Varga Bálint
versek





Belekap a szél, majdnem elfújni látszik,
Ahogy tekergő hajad, lágy karikáiban játszik.
A tavasz első mosolya tükröződik arcod puha párnáin.
Pattogva suhan szemed, a virágok látványin.

Itt is fúj a szél. Hogy ne tenné?
Kibontott kabátom, ha tehetné, megemelné.
Tán tőled szaladt erre buzgón, sietve,
Hogy jöjjön, kutasson keresve.
A réten állva, egy nárciszt sietve felkapok,
Hogy beleszagolva higgyem, most is érzem illatod.

Ketten kézen fogva, egy csettintéssel porba a világot,
De nem teszik, mert ápolják, azt a piciny piros virágot,
Mely ott volt, mikor Isten őket teremtette,
Ez a kettő, egymást, soha többet el nem engedte.




2014.09. Halovány lámpa
2015.07. Én csak játszani jöttem
2017.01. Akarom hogy lásd ahogy elég
2017.01. A mély
2017.01. Tolvaj
2017.01. Dohos munkás ököl
2017.01. Kicsiny fecske
2017.01. A pillanat
2017.02. Itt fekszem félig holtan
2017.02. Tudod, en tényleg
2017.02. Veszem a vértem
2017.02. Respect
2017.02. Szalad a penge
2017.02. Ment a lány
2017.02. Belekap a szél
2017.02. Mint macska a gombolyagot
2017.03. Két kicsiny kecses cipő
2017.03. Ringasd gyermeked
2017.04. Tiporj, ha tipornod kell
2017.06. A batyum megtöltve már
2017.10. Kérlek ígérd, hogy nem lesz igaz
2017.10. Beszéltem a halállal
2017.10. Köszönöm neked
2017.10. Hé! Te ott!
2018.01. Tik tak
2018.02. Ott járok
2018.02. Ugye te is érezted?
2018.03. Mindenki bánja
2018.03. A hős majd eljő
2018.04. A bátor
2018.04. Névtelen Sírgödör
2018.04. Picike
2018.04. Az utolsó Pillanat
2018.05. Yes We Are
2018.06. I just want
2018.07. Ahogy hógömbben a hó száll
2018.11. A bitó
2018.12. Hadd látlak ismét
2018.12. Büszkék




Hangok